Forró autó, lassabb reakciók 60 felett így nő meg a kockázat a nyári utakon

A napi maximumhőmérséklet országos átlaga idén már 39 fok fölé emelkedett Magyarországon, miközben az álló autó utastere néhány perc alatt ennél is sokkal forróbbá válhat. Ilyenkor a vezetési kockázatot nem csak a hőségérzet növeli: a folyadékvesztés, a káprázás és egyes gyógyszerek hatása együtt rövid idő alatt ronthatja a figyelmet.

Hatvan év felett ez különösen fontos közlekedésbiztonsági kérdés. Az idősebb korosztályban gyakoribb a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegség, a cukoranyagcsere zavara vagy a pajzsmirigy alulműködése, és ezek mind befolyásolhatják, hogyan reagál a szervezet a tartós melegre. A hőség önmagában semleges körülményből kockázati tényezővé válik, ha a vezető már eleve fáradtabb, rosszabbul alszik, vagy vízhajtót, nyugtató hatású készítményt szed.

Mikor fordul át a meleg valódi vezetési veszéllyé?

A KRESZ általános szabálya szerint csak olyan állapotban szabad járművet vezetni, amely nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát. A hőség azért kényes helyzet, mert a romló teljesítmény nem mindig látványos. Először a koncentráció esik vissza, majd lassulhat a reakcióidő, nőhet a bizonytalanság sávváltásnál vagy kereszteződésben.

A Magyar Közút és a katasztrófavédelem nyári figyelmeztetései rendszeresen felhívják a figyelmet a gyakori folyadékpótlásra, a hosszabb utak időzítésére és a túlmelegedett utastér veszélyeire. Az orvosi szakmai ajánlások pedig azt emelik ki, hogy a kiszáradás fejfájást, szédülést, izomgyengeséget és zavartságot okozhat. Vezetés közben már enyhébb panasz is sokat számít.

Az egyik legnagyobb gond az, hogy a vezető sokszor csak akkor érzékeli a bajt, amikor a figyelem már szétesett. A hunyorgás, a gyakori szemfáradás vagy a rövid ideig tartó elbambulás nem puszta kellemetlenség, hanem forgalmi helyzetben mérhető kockázat.

Mit tesz a forróság az álló autóval és az utastérrel?

A nemzetközi közegészségügyi mérések szerint az álló, napon parkoló autó utastere mérsékelt külső hőmérséklet mellett is gyorsan túlmelegszik. Az amerikai gyermekgyógyászati akadémia és több hőterhelési vizsgálat egyaránt arra jutott, hogy 10-20 perc alatt drasztikusan emelkedhet a belső hőmérséklet, különösen sötét karosszéria és zárt ablakok mellett.

Ez nem csak a bent hagyott tárgyak vagy állatok miatt lényeges. A felforrósodott kormány, biztonsági övcsat és ülés az első percekben plusz fizikai terhelést ad, a levegő pedig szárazabbnak, nehezebben belélegezhetőnek érződik. Mire a klíma lehűti a teret, addigra a szervezet már kapott egy erős hőingert.

Idősebb vezetőknél ez azért számít többet, mert a szomjúságérzet tompább lehet, és a szív-érrendszer alkalmazkodása is sérülékenyebb, főként kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás mellett. A tartósan fennálló hipertónia évek alatt károsíthatja a szívet, ezért hőségben egy rosszullét gyorsabban komoly helyzetté válhat.

Indulás előtt melyik három terület dönt a biztonságról?

Az indulás előtti ellenőrzés itt nem formaság, hanem kockázatcsökkentés. Három terület adja a legtöbb figyelmeztető jelet: a közérzet, a gyógyszerek és az autó állapota.

Indulás előtt ellenőrizni kell a közérzetet: van-e szédülés, fejfájás, mellkasi panasz, látászavar vagy szokatlan gyengeség.
Érdemes átnézni a rendszeresen szedett gyógyszereket: van-e köztük álmosító, vérnyomást erősen csökkentő vagy vízhajtó hatású készítmény.
Indulás előtt célszerű lehűteni az utasteret, és a palackozott vizet elérhető helyre tenni.
Indulás előtt ellenőrizni kell a szemüveget, a napellenzőt és a klíma működését.

A látás kérdése külön figyelmet kér. A káprázás, a poros szélvédő és a fáradt szem együtt gyorsan rontja a kontrasztérzékelést, vagyis azt a képességet, amellyel a szem elkülöníti egymástól az árnyalatokat és a tárgyak körvonalát. A monitor előtt dolgozóknál a szem körüli izmok feszülése is gyakoribb, ezért az út előtti rövid szünet és a szem pihentetése érdemi biztonsági tényező.

Mikor kell elhalasztani az utat, és mikor kell orvosi segítség?

Az út halasztása indokolt, ha a vezető bizonytalanul mozog, erősen izzad vagy épp feltűnően száraz a bőre, szaporább a pulzusa, tompább a gondolkodása, esetleg émelygést érez. Ugyanez igaz akkor is, ha a reggeli gyógyszerbevétel után szokatlan bágyadtság jelentkezik, vagy a korábbi napokhoz képest romlik a terhelhetőség.

Orvosi segítség kell, ha mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulásközeli állapot, zavartság, hirtelen látásromlás vagy féloldali gyengeség jelenik meg. Ezek nem egyszerűen a meleg kellemetlen tünetei lehetnek, hanem sürgős keringési vagy idegrendszeri jelek.

A nyári közlekedésben a legnagyobb tévedés az, hogy a rutint a hőség sem írja felül. A forró utastér és az apró testi panaszok együtt sokkal hamarabb billentik ki a vezetési alkalmasságot, mint azt a megszokás sugallná.

Iratkozz fel hírlevelünkre a legfrissebb cikkeinkért! Feliratkozás