Hőségben ezek a gyógyszerek emelhetik a rosszullét kockázatát 60 év felett
Hőségben ezek a gyógyszerek emelhetik a rosszullét kockázatát 60 év felett
A hőhullám idején nem a meleg önmagában okozza a legtöbb bajt, hanem az, amikor a folyadékvesztés és a gyógyszerek hatása összeadódik. Hatvan év felett ez különösen érzékeny helyzet, mert a szomjúságérzet gyengülhet, a veseműködés változhat, és gyakori a több készítmény együttes szedése.
A kockázatot több szakmai ajánlás is kiemeli: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ hőségriasztások idején rendszeresen figyelmeztet a folyadékpótlásra és a rosszullét jeleire, a gyógyszeres kockázatokról pedig európai gyógyszerhatósági és geriátriai útmutatók is írnak. A lényeg ugyanaz: egyes szerek csökkenthetik a szervezet alkalmazkodását a nagy meleghez, vagy felerősíthetik a kiszáradás következményeit.
Mely gyógyszercsoportoknál nő leginkább a veszély?
Az első nagy csoport a vízhajtóké. Ezek a készítmények szívelégtelenség, magas vérnyomás vagy ödéma miatt gyakoriak, és a szervezet több folyadékot, illetve sót veszít mellettük. Hőségben ez szédüléshez, eleséshez, izomgyengeséghez vagy zavartsághoz vezethet, főleg akkor, ha hányás, hasmenés vagy láz is társul.
Szintén figyelmet igényelnek azok a vérnyomáscsökkentők, amelyek folyadékhiány mellett túlzott vérnyomásesést okozhatnak. Ide tartoznak például az ACE-gátlók, az angiotenzinre ható gyógyszerek és egyes béta-blokkolók, de a gondot itt többnyire nem önmagában a szer okozza. A kockázat akkor nő meg, ha a beteg keveset iszik, vízhajtót is szed, vagy eleve alacsonyabb a vérnyomása.
A cukorbetegség kezelésében használt SGLT2-gátlók is ide tartoznak, mert fokozzák a vizelettel történő cukor- és folyadékürítést. Hőségben ezért könnyebben alakulhat ki kiszáradás, különösen idős, szív- vagy vesebeteg pácienseknél. Az inzulin és több szájon át szedett vércukorcsökkentő esetében pedig az étvágycsökkenés és a rendszertelen evés emelheti a rosszullét esélyét.
Nem csak a szívgyógyszerek számítanak
Bizonyos pszichiátriai és idegrendszerre ható készítmények is ronthatják a hőtűrést. Egyes antidepresszánsok, antipszichotikumok, nyugtatók és altatók csökkenthetik az éberséget, ronthatják az egyensúlyt, vagy befolyásolhatják az izzadást. Ilyenkor a szervezet lassabban jelzi, hogy túlmelegedett.
Az erős fájdalomcsillapítók és egyes gyulladáscsökkentők más irányból okozhatnak gondot. A nem szteroid gyulladáscsökkentők, például több vény nélkül is kapható fájdalomcsillapító, folyadékhiány mellett terhelhetik a vesét. Ezért a nyári önkezelés különösen kockázatos lehet, ha a háttérben már eleve többféle gyógyszer fut párhuzamosan.
Egyes antihisztaminok és Parkinson-kórban alkalmazott szerek antikolinerg hatásúak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy csökkenthetik az izzadást, szájszárazságot okozhatnak, és nehezíthetik a test hőleadását. A tünetek ilyenkor könnyen félreérthetők, mert a gyengeség vagy az aluszékonyság nem mindig tűnik hőségártalomnak.
Mikor válik a helyzet sürgőssé?
A figyelmeztető jelek közé tartozik a szédülés, az erős gyengeség, a bizonytalan járás, a szapora pulzus, a nagyon kevés vizelet, a száraz nyelv, a fejfájás és a zavartság. Ha mellkasi panasz, ájulásközeli állapot, 39 fok körüli testhőmérséklet, elesés vagy nehezen ébreszthető állapot jelentkezik, az ügyeleti rendszer vagy a 112 bevonása indokolt.
A háziorvosi rendszer terheltsége miatt különösen lényeges, hogy a krónikus betegek gyógyszerlistája rendezett legyen még a hőhullám előtt. Az NNGYK és több kórházi geriátriai ajánlás is azt hangsúlyozza, hogy a dózismódosításról kizárólag orvos dönt, a készítmény önkényes elhagyása viszont újabb kockázatot teremthet, például vérnyomáskiugrást vagy szívelégtelenségi romlást.
Mely helyzetekben kell előre egyeztetett nyári terv?
A legnagyobb kockázatot az jelenti, ha valaki egyszerre több érintett gyógyszert szed, egyedül él, vagy korábban már volt hőség miatti rosszulléte. Külön csoportot jelentenek azok, akik szívelégtelenség, vesebetegség vagy cukorbetegség miatt eleve szűkebb egyensúlyban tartják a folyadékháztartást.
- vízhajtó + vérnyomáscsökkentő együttes szedése
- SGLT2-gátlóval kezelt cukorbetegség
- szívelégtelenség vagy krónikus vesebetegség
- hányás, hasmenés vagy láz a hőség napjaiban
- korábbi ájulás, elesés vagy hőártalom
Az előre egyeztetett terv része lehet, hogy a kezelőorvos megmondja, mely tünetnél kell aznap telefonálni, mikor kell vérnyomást mérni, és mi számít veszélyesen kevés vizeletnek. A közlekedésnél is ugyanez a logika érvényesül: a folyadékhiány, a meleg és az álmosító gyógyszerek együtt rontják a biztonságot, erről külön is szó esik ebben az anyagban: Forró autó, lassabb reakciók 60 felett így nő meg a kockázat a nyári utakon.
A hőségben a gyógyszer nem ellenség, hanem olyan tényező, amelynek hatása megváltozhat a szervezet állapotával együtt. A valódi kockázatot többnyire az jelenti, amikor a meleg, a folyadékvesztés és a többféle készítmény egyszerre terheli ugyanazt az egyensúlyt.
Iratkozz fel hírlevelünkre a legfrissebb cikkeinkért! Feliratkozás
